Újabb elismerést kapott a magyar adósságkezelés: a Capital Eye portál különdíjban részesítette a magyar állam tavalyi sikeres zöld szamuráj-kötvény kibocsátását - közölte a pénzügyminiszter szombaton a Facebook-oldalán.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) által rendszeresen közölt adatok mögött milyen lakossági állampapír-folyamatok húzódnak meg? Miért nem érdemes csak az értékesítés számait vizsgálni? Hogyan befolyásolják a lejáró lakossági állampapírok vagy éppen a visszavásárlások az államadósság alakulását? Hogyan értelmezzük a számokat? Az alábbiakban az ÁKK szakembere könnyen érthetővé teszi az állampapír-folyamatokat az adósságkezelés iránt érdeklődőknek.
Az elmúlt években a fenntartható befektetések és ezen belül a zöld kötvények állománya globális szinten dinamikusan bővült, különösen a japán piac fejlődése figyelemreméltó. Az Államadósság Kezelő Központ korábban is jelen volt a szamurájkötvények piacán, így ismerős terepen valósult meg a japán jenben denominált zöld kötvények kibocsátása 2020 szeptemberében. De mi is ez a zöld kötvény, mit kell tudni a piacáról és miért éri meg ilyen állampapír kibocsátása?
Jelentősen átírta a lakásvásárlási szokásokat és szempontokat a koronavírus elterjedése, ma már a kertkapcsolat, pakolhatóság, külön dolgozószoba aranyat érhet. Ugyanakkor a lakás bérbeadásából származó hozamok jelenleg csak kevés helyen haladják meg Magyarországon a MÁP+ által kínált 5%-ot. A Portfolio délutáni online rendezvényén szó volt arról, miért lehet a lakossági állampapír fontos megtakarítási eszköz és miért válik egyre meghatározóbb befektetéssé a kortárs műtárgy.
Bár a termék már megvan, a koncepció kész, egyelőre nem lesz nyugdíjkötvény – mondta el Kurali Zoltán, az ÁKK vezére a Portfolio Öngondoskodás 2020 konferenciájának vezérpaneljében. A megtakarítási piaci felsővezetők is többnyire egyetértenek abban, hogy az elmúlt 10 év legfontosabb piaci innovációja a MÁP+ megjelenése volt. Szó esett arról is, hogy a tavaszi koronavírus-válság rengeteg lehetőséget teremtett a piacokon, a második hullámra pedig mindenki felkészítette a tevékenységét.
Mivel a vírusválság miatt megugrik az állam költségvetési hiánya, így a csütörtök délelőttönkénti államkötvény aukciókon sorozatosan a meghirdetettnél 30 milliárd forinttal több forrást von be az Államadósság Kezelő Központ, ma éppen 80 helyett 110 milliárd forintért, de szerencsére ez a megemelkedő forrásszükséglet nem járt eddig a érdemben dráguló forrásszerzéssel. Ebben, azaz a hozamok tartós leszorításában nyilván segít a háttérben az MNB megemelt kötvényvásárlási programja is.
A Portfolio Sustainable World 2020 konferenciájának második panelbeszélgetésében a piaci résztvevők elmondták, hogy rövid időn belül már nem az lesz a kérdés egy vállalatnál, hogy kimarad-e a fenntarthatósági irányból, hanem az, hogy a kimaradás milyen versenyhátrányt okoz. A magyar alapok több hazai zöld kötvényt szeretnének látni a piacon, ebben az ÁKK-t is megszólították.
A magyar állam újra kilépett a devizakötvény-piacra, és megkezdte egy japán jenben jegyzett államkötvény-értékesítés előkészületeit. A tranzakcióra napokon belül sok kerülhet - írja a Reuters.
Ötéves és tízéves kötvényből is a meghirdetett mennyiség felett fogadott el az ÁKK, mindkét esetben nőtt a hozam az előző héthez képest. A hároméves kötvényre is volt bőven kereslet, de itt nem vont be pluszforrást az ÁKK az előzetesen tervezetthez képest.
Az Államadósság Kezelő Központ által meghirdetett összesen 85 milliárd forintnyi államkötvényre összesen 204,1 milliárd forintnyi vételi ajánlat futott be a mai aukciókon, amelyek közül összesen 108,5 milliárd forintnyit fogadott el az előző aukciós hozamoknál jóval alacsonyabb hozamok mellett. Erős volt tehát a kereslet a kötvények iránt, amelyet akár a keddi váratlan kamatvágás, az által keltett piaci várakozások is okozhattak, és ezek a hozamokat is jócskán süllyesztették az előző kibocsátás átlaghozamaihoz képest.
Bevezeti a kormány a zöld kötvényeket, az ilyen formában kibocsátott állampapírokból befolyó forrást klímabarát programokra költi az állam - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök az évértékelő beszédén. A terv az adósságfinanszírozás új formáját jelentené.
Eredményesen zárta Magyarország a magas kamatozású dollárkötvények visszavásárlását, a tranzakcióval a következő években több mint 42 milliárd forint kamatmegtakarítást ér el az állam - nyilatkozta Varga Mihály az MTI-nek.
Magas kamatozású dollárkötvények visszavásárlását hirdette meg az adósságkezelő egymilliárd amerikai dollár értékben kedden - tájékoztatta Varga Mihály az MTI-t. A pénzügyminiszter kiemelte: a lépéssel amellett, hogy csökken a költségvetés kamatterhe, az államadósság devizaaránya és Magyarország stabilitása is javul.
180 773 – a KSH friss számai szerint ennyi külföldi állampolgár élt Magyarországon január 1-jén, és nagyjából őket fedi le az a korlátozás, amit a Magyar Államkincstár alkalmaz a szuperállampapír értékesítésénél. A kincstárnál ugyanis nem vehet a papírból az, akinek nincs magyar személyije, holott a MÁP+ hirdetményében nincs ilyen korlátozás. A bankoktól, brókercégektől ők is vehetnek szuperállampapírt, de így elesnek a kincstár ingyenes számlaszolgáltatásától.
Megkezdi a Magyar Posta Zrt. hétfőn a Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz) értékesítését nyomtatott formában. A nyomdai állampapír hat címletben, tízezer forinttól kétmillió forintig vásárolható meg közel 2200 postai szolgáltató helyen.
Elsősorban a lakossági állampapírok kirobbanó sikerének köszönhetően szeptember végéig már bőven túlteljesítette idei finanszírozási célját a magyar állam. És a roham nem áll meg, így pedig az év végére akár több százmilliárdnyi elkölthető pénze maradhat a kormánynak. Jövőre pedig még nagyobb feladat előtt állhat az adósságkezelő, ha hasonló ütemben folytatódik az értékesítés.
A frissen publikált számok szerint összesen közel 670 milliárd forinttal nőtt a lakossági állampapírok állománya a harmadik negyedévben, csak a szuperállampapír önmagában több mint 1240 milliárdot csatornázott be.
Átlépte az 1500 milliárd forintos szintet a szuperállampapír, így a lakosság kezében lévő állampapír-állomány 6572 milliárd forintra hízott. Ehhez képest továbbra is jelentős, 1650 milliárd forint körüli az az összeg, ami a lakossági állampapírokból intézményi szereplők kezében van. Azzal, hogy a hozamok egyre lejjebb szakadnak, egyre drágább forrásbevonást jelent az államnak és az adófizetőknek a MÁP+. A lakossági forrásbevonás persze mindig is drágább volt az államnak, ugyanakkor vannak ennek addicionális előnyei is. Számításaink szerint ugyanakkor mintegy 37 milliárdot lehetne spórolni azon, ha a szuperállampapíron keresztül begyűjtött pénzeket az állam a nagybani piacról szerezné be.
A friss adatok alapján a múlt hét volt az első olyan hét a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) jegyezhetősége óta, hogy a meghirdetett 100 milliárdnál kevesebb fogyott a papírból.
Erős kereslet jellemezte a mai államkötvény aukciókat, így az Államadósság Kezelő Központ végül 90 milliárd forintnyit adott el a papírokból. Ez úgy jött össze, hogy a délelőtti aukciókon az összesen meghirdetett 65 milliárd forintnyi kötvény helyett végül 78 milliárd forintnyit adott el az ajánlatok láttán, aztán a délutáni tendereken még közel 12 milliárd forintnyit értékesített a papírokból.
Azeri gáz jönne Ukrajnán át az orosz helyett.
Hatalmas összegről van szó.
Az egyes szektorok válságállóságát vizsgálta a KRTK.
Új ENSZ jelentés érkezett.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
A szintetikus kövek mindent felforgatnak.
